Nyelési nehezítettség (nyelési nehézség, dysphagia, diszfágia) és nyelési fájdalom (odynophagia, odinofágia)
A nyelés folyamatának három része van. Az első a szájüregi rész, ami akaratlagos mozgásokból tevődik össze és célja a falat összerendezése és garatba juttatása. A második az akarattól független garati rész, melynek során a falat a felső nyelőcsőzáróizmon át a nyelőcsőbe jut. A harmadik a nyelőcsői rész, ennek során a nyelőcsőizmok összehangolt mozgása (perisztaltika) révén a falat a nyelőcsövön át a gyomorba jut.
A dysphagia (diszfágia) és odynophagia (odinofágia) kivizsgálásában a panaszok alapos kikérdezése mellett az endoszkópiának van elsődleges szerepe, de a nyelésröntgen vizsgálat is sok információt nyújthat és ritka esetekben nyelőcső manometriára is szükség lehet.
Nyelési nehezítettség (nyelési nehézség, dysphagia, diszfágia)
A betegek a nyelés nehézségére vagy a falat elakadására panaszkodnak, általában pontosan megmutatják a falat elakadásának helyét. Két típusát különböztetjük meg: az oropharyngealis dysphagiát (orofaringeális diszfágiát) és a nyelőcső eredetű dysphagiát (diszfágiát).
Az oropharyngealis dysphagia (orofaringeális diszfágia) esetén a falatnak a garatból a nyelőcsőbe való jutása nehezített. A betegek a falatnak a garatban vagy a nyak magasságában való elakadását jelzik. A nyelési nehézségnek, nehezítettségnek ebben a típusában gyakoriak az ismételt nyelési próbálkozások, a köhögés és a rekedtség. A nyeléstől számított 1 másodpercen belül jelentkezik a nyelési nehezítettség érzése, ilyenkor már folyadék nyelésére is képtelen a beteg és az elakadt falat köpés és nem hányás útján távozik a betegből. Az oropharyngealis nyelési nehezítettség, nyelési nehézség hátterében többnyire idegrendszeri vagy izombetegségek állnak és csak nagyon ritkán szerkezeti eltérések.
A nyelőcső eredetű dysphagia (diszfágia) esetén a falatnak a nyelőcsőben és a gyomorszájban (cardia) való áthaladása ütközik ellenállásba. A fala elakadását a betegek többnyire valahol a mellkasuk magasságában, a szegycsontjuk mögött jelzik. A nyelőcső eredetű nyelési nehézség, nehezítettség esetén a dysphagia (diszfágia) nem közvetlenül a nyelést követően lép fel és a betegek gyakran folyadék ivásával próbálják enyhíteni a falat elakadásának érzését. A betegek sokszor erőltetett nyelésekkel próbálják az elakadt falatot kimozdítani és habos váladékot, korábban lenyelt folyadékot öklendezhetnek fel (regurgitálhatnak). A nyelőcső eredetű nyelési nehézség, nehezítettség hátterében általában szerkezeti eltérések (szűkületek, daganatok, idegentestek stb.) állnak és csak ritkán működési zavart okozó idegrendszeri vagy izombetegségek.
Nyelési fájdalom (odynophagia, odinofágia)
A nyelési fájdalom jóval ritkább, mint a nyelési nehézség, nehezítettség. Leggyakoribb okai a Candida, herpesvírus, ritkábban más kórokozó okozta nyelőcsőgyulladás, különböző gyógyszerek (tabletták és kapszulák) vagy maró anyagok okozta nyálkahártya sérülések (felmaródások, fekélyek), idegentest elakadása. A kóroki tényező megállapításának fontos része a kórelőzmény (gyógyszerszedés, idegentestek lenyelése, fertőzésekre hajlamosító immunhiányos állapotok) és a panaszok pontos feltérképezése. Endoszkópiával és az ennek során történő mintavétellel, valamint röntgenvizsgálattal állítható fel a diagnózis.