Puffadás, böfögés, szelesség tünetei, kezelése

Böfögés (eructatio)

Az alkalmi böfögés étkezések közben vagy után az étkezéskor lenyelt levegő távozásának tulajdonítható.

A folyamatos böfögéshez (idült böfögés) a nem tudatosan lenyelt levegő távozása vezet. Az így lenyelt levegő csak ritkán jut a gyomorba és tovább a belekbe, mégis mellkasi, hasi diszkomfort léphet fel. A böfögés enyhíti a diszkomfort, ezért a sorozatosan böfögők meg vannak győződve, hogy emésztési problémában szenvednek és ez fokozza a nem tudatos levegőnyelésüket (aerophagiájukat), így ördögi körhöz vezetve. A folyamat megértése a panasz enyhülését eredményezheti. Gasztroenterológus mellett pszichiátert is érdemes felkeresni a panasszal.

Puffadás

A puffadás, hasi feszülés, hasi diszkomfort a leggyakoribb panaszok közé tartoznak, amivel betegek gasztroenterológushoz fordulnak. A háttérben a haskörfogat növekedése, a fájdalomérzés küszöbének csökkenése áll, illetve a hasfali izomzat tónusának változása áll. A haskörfogat növekedés bekövetkezhet a bélgázok mennyiségének növekedése, ascites (hasvíz) megjelenése vagy hasban elhelyezkedő daganatos betegség következében.

A tápcsatornában normálisan is vannak gázok, többnyire nitrogén, oxigén, széndioxid, hidrogén és metán. A bélgázok mennyisége felszívódási zavar (malabsorptio, pl. lisztérzékenység), emésztési zavar (maldigestio, pl. tejcukor intolerancia, hasnyálmirigy elégtelenség), bakteriális túlnövekedés (vékonybél kontamináció, small intestinal bacterial overgrowth), enterális fertőzések, bélkeringési zavar (mesenterialis ischaemia), antireflux műtét utáni gas-bloat szindróma és a hasprés fokozódásának valamint az anus ellazulásának koordinációs zavara következtében fokozódhat.

A puffadás gyakori tünete az irritábilis bél szindrómának is, elsősorban a székrekedéssel járó típusnak. Irritábilis bél szindrómában a puffadás többnyire nappal jelentkezik és éjjel megszűnik. A gasztroenterológiai rendelésen gyakran megforduló irritábilis bél szindrómás betegek puffadását nem a bélgáz mennyiségének növekedése, hanem a gáz bélen belüli eloszlásának zavara, a bélgázok szakaszos felhalmozódása okozza. Utóbbi hátterében a vékonybél kezdeti szakaszának csökkent gáztranzitja, a zsírok gáztranzitra kifejtett gátló hatásának fokozódása áll. Irritábilis bél szindrómában szenvedők puffadásához a bélgázok mellett az érzékelés zavara (a betegek fokozottan észlelik a bél üregéből származó ingereket) és a hasűri térfogat növekedésére csökkenő hasfali izomtónus is hozzájárul.

A vastagbélrák is járhat puffadással és ebben az esetben sem a fokozott bélgáz képződés áll a háttérben, hanem a béltartalom előrehaladásának akadályozottsága.

Szelesség (flatulentia)

Egészségesekben naponta legtöbb 20-25 alkalommal távozik a végbélnyíláson át bélgáz (flatus), összesen 200-700 ml. A bélgáz szaga elsősorban a szulfátredukáló baktériumok által termelt kéntartalmú gázok arányától függ. A távozó bélgáz mennyiségét, összetételét, szagát az étrend és a bélflóra határozza meg (az, hogy a táplálékból mi kerül a vastagbélbe és az ott lévő bélflóra milyen hatással van ezekre a fel nem szívódott anyagokra). A túlzott mennyiségű bélgázt ürítőknek, ha egészségesek, akkor általában nincsenek hasi panaszaik. Azoknál, akik szelesség miatt gasztroenterológiai vizsgálatra jelentkeznek, célszerű betegséget keresni.